Francia varrás

Tehát ha az ember „foszlós” anyagokkal dolgozik, és nem bélelt holmit készít, akkor valahogy el kell dolgozni a széleket. Ez történhet „cikkcakkolással” is (én sokáig csak ezt ismertem), de ez nem minden esetben lesz igazán „tiszta”. Az én gépemen ugyan van egy cikkcakk és egyenes öltés kombináció, és az – ha az ember pontosan eltalálja, mennyire varrjon az anyag szélétől – viszonylag rendesen tisztáz, de az alap cikkcakk okozhat némi meglepetést, ha a kész termék anyagának széle a cikkek és cakkok között rojtosodni kezd.
Ilyesmi nem fordul elő, ha franciavarrással dolgozunk.

Lássuk, hogyan is varrunk franciát!

Az anyagok kiszabásánál mindenképpen meg kell tartanunk az 1-1,5 cm varrásráhagyást, mert elég sokat „megesz” ez a technika.
Az anyagokat fonákjukkal tesszük egymásra, azaz visszáját a visszájára. Így varrjuk végig egyenes öltéssel. Haladók mehetnek minél közelebb a széléhez (minél kisebb varrásráhagyással) , de 5 mm-nél semmiképp se legyen nagyobb.



Egyes országokban a varrás után lekicsinyítik a varrásráhagyást, és egyszerűen levágják a felesleget. Ha az ember körültekintő lesz a következő varrás során, akkor ez a lépés kihagyható, de miél kisebb a varrásszél, annál könnyebb lesz szép végeredményre jutni.
Ez után forditsuk az anyagot színt színére és varrjuk le kicsit nagyobb (7mm-es) varrásráhagyással.



Ha túl nagy volt az elő varrásráhagyás vagy a másodikat túl kicsire hagytuk, akkor sajnos a munka színén ki fog kandikálni a foszlós szél. Ellenkező esetben, ha sikerrel jártunk, akkor viszont nagyon biztonságos (duplán levarrt) és szépen tisztázott szél lesz a végeredmény.





Akinek nincs lockja, használja nyugodtan ezt a varrást akár ruháknál is!

Jó varrást!